Ezért számított Thomas Mann szinte magyar írónak
Lakkcipővásárlás Kosztolányi Dezsővel, közös csínytevés Bartók Bélával, látogatás a kificamított bokájú Móricz Zsigmondnál. Korántsem József Attila volt Thomas Mann egyetlen magyarországi kapcsolata.
#20. század
„Alkoholistáink biztos fedezékben olvasgatják a száraz Amerika csempésztrükkjeit” – száz éve is pezsgett a magyar közélet karácsonykor
A túlzott fényáradat áramszünetet okozott 1924 decemberében – abban az időben, amikor még Edison is azt üzente Budapestre, hogy hisz Magyarország feltámadásában. A kereskedők azt kérték a pénzügyminisztertől, hogy karácsony előtt vasárnap is mérhessenek pálinkát, a politikus viszont azokat a tisztviselőket ostorozta, akiknek nem jutott karácsonyi jutalom. Erről is írtak a lapok száz éve.
Egy vérző ország minden gondja a lelkében – a mai propagandisták is megirigyelhetik, ahogy anno a magyar kormányfőről írtak
Harcolhattak volna robotzsaruval Horthy Miklós merénylői ellen száz évvel ezelőtt? A válasz meglepő módon majdnem igen, de ez még semmi. Az 1924 novemberében megjelent lapok meghökkentő híreiből válogattunk, amelyekből kiderül, hogy a vasútra mindig lehetett panaszkodni, a parlamenti zsidózás pedig nem sértett illemet akkoriban. A templomba járó nők kivágott, áttetsző ruhái ellenben igen.
Árva gyermek a vészkorszakban – hogyan lett Kisneufeldből Vitray Tamás?
Kevesen tudják, hogy a ma 92 éves televíziós ikon, Vitray Tamás holokauszttúlélő, egyik nagymamáján kívül minden közeli rokonát elvesztette a vészkorszakban. 12 évesen árva gyermekként sodródva, a nyilasok elől rejtőzve, pincékben bujkálva menekült meg. Mi a kapcsolat a felnőtt döntéseket hozó gyerek és a későbbi médiasztár között? Milyen képességeket hasznosított bujkálás közben? Van-e rokonság Kisneufeld és a Sorstalanság Köves Gyurija között? Hogyan tudósít hányattatásairól Vitray Kiképzés című memoárjában?
Színház az egész állam: 75 éves a kommunista örökség, amelyet a mai politika is magáénak vall
A színházak államosítását máig sem akarja visszacsinálni senki. A 75 évvel ezelőtt, 1949. augusztus elsején államosított színházak (re)privatizációja komolyan szóba sem került. Úgy látszik, ez az egyetlen államosítás, amely közmegegyezésnek örvend. Pedig ezt is a pártállami diktatúra hajtotta végre, amint kialakult. A színházak államosítása már másfél évszázaddal ezelőtt is az éhenkórász színészek álma volt. Akkor, amikor a nemzeti jelzőnek még volt jelentése a színház előtt. Az volt a biztonságos állami sziget a magánszínházak viharos tengerében.
A Kúria megsemmisítheti a Nagy Imre-ítéletet
A Kúria elnökhelyettese szerint a forradalom és szabadságharc közelgő évfordulója indokolttá teszi, hogy az igazságszolgáltatás és a jogtudomány történeti távlatból értékelje a forradalom leverését követő politikai megtorlást. Egyelőre több szakmai álláspont csap össze ez ügyben.
1
1
1